Egy angliai városka, Retridge lakói az első világháború utáni években próbálnak újjáéledni a szörnyűségekből és a pusztításokból.
Elisabeth és Thomas gyerekkoruk óta a legjobb barátok, ám a helybéliek nagy része nem nézi jó szemmel a kettejük közti kapcsolatot. Rossz nyelvek szerint átok ül rajtuk, félnótásak: Thomas csakis Lizzel képes beszélni, a falu többi lakója láttán futásnak ered, a lánytól pedig félnek, mert egyesek szerint kislány korában megölt valakit, és azóta is különös dolgok történnek ott, ahol ők megjelennek.
Retridge-ben van egy régi legenda egy házról: ha valaki megtalálja a házat és belép az ajtaján, egy csodálatos zenemű kíséretében megszabadul minden addigi szenvedésétől, meglátja élete gazdagságát, és azt is, hogyan érheti azt el. De a történet része az is, hogy csak kiváltságos személyek tapasztalhatják meg ezt, és senki sem tudja, mitől lehet valaki a szerencsések közt.
Sokan haltak meg vagy tűntek el a ház keresése közben, de mindig vannak azok, akik minden áron el akarnak jutni a csodához.
Thomas és Liz szörnyű titka nem olyan szörnyű, ahogy az emberek gondolják azt: van valami az ő sorsukban, ami örökre összeköti őket.
Egy trilógia első része.
szerző
Für Elise
A jelen szimfóniája
Részlet / Piszkozat
Éppen csak elkezdődött a beszéd, Liz idegesen megszorította a kezemet. - Tom, már megint kezdődik! Az a hang! Ugye te is hallod? Segíts, nem bírom!
-
- Sssss, semmi baj. Gyere, menjünk ki. Kapaszkodj belém. - csitítgattam, majd kivezettem a templomból.
-
Mi ez az egész?! Megint ez a remegés a lábam alatt, és egyre erősebb! Miért nem mondod meg, mi történik?! Tudni akarom, segíts! - kiáltozott kétségbeesetten. A homlokára tettem a kezem, hogy ezzel is megnyugtassam. Éreztem, hogy már késő, nem tudom visszatartani, ami történni fog, ezért gyorsan a legközelebbi épület felé indultam vele.
A robbanás megrázta az egész környéket. A templom újra összeomlott, az emberek újra eltűntek, nem csak a romok alatt, és Liznek is megint nyoma veszett.
- Legközelebb másképp próbáljuk. Sajnálom, kedvesem. - mondtam neki, és azzal egyszerűen álomba zuhantam a kimerültségtől.
Amikor felébredtem, már mindenfelől a rémült és sebesült emberek kiáltozásait hallottam. Tudtam, hogy segítenem kell, mert csak úgy találhatom meg a megoldást, csak úgy írhatom meg ezt a napot is, ha valamit másképpen csinálok, mint az előző nap. Körbenéztem, és amikor épp indultam volna az emberek segítségére, azt éreztem, hogy elnehezedik a testem, szinte megmerevednek a tagjaim.
Egy újabb részlet a regényből:
Amikor a Természet Anyához fordulsz segítségért, tudhatod, hogy igazán önmagad lehetsz. Ön
Szerző további művei:
-
Regény novella
D.S. Loaming Ébrenlét -
Vers
D.S. Loaming Androgün sorok -
Vers
D.S. Loaming Értelmezzo -
Vers
D.S. Loaming Egy estém otthon