A Faunnő könnyei

Részlet / Kész

A faunnő könnyei mindig más színűek. Attól függ, milyen a hangulata. Ha zölden csillog, akkor jön a tavasz, vagy már itt is van. Sosem azért sír, mert szomorú, hane mert mi, emberek vagyunk szomorúan reménytelenek, vagy épp esetlenül élünk. 

A piros könny a napfelkeltét jelzi, mikor minden reményünk újra szárba szökik, és akkor Ő is hiszi, hogy valami jobb lehet. Ha csak egy óra kopott szerkezete indul újra csodálatos kattogással, már megérte sírnia.

Valamikor gyermekkorban tudtunk úgy kacagni, ami ma olyan ritka, hogy megdermedek, ha hallom néha egy-egy szájból. A faunnő ilyenkor aranyba öltözteti könnyeit, mert a mámor, mit e göndör kacaj életre kelt, az ő szívét is betölti. Ilyenkor még a madarak is a vállára gyűlnek, és arany könnycseppet szemezgetnek.

Ilyen, és még számtalan könnye van a faunnak, ezer arca leírhatatlan, de tudom, hogy létezik, mert bennem él. S ha fekete lesz egyszer a könnye? Akkor úgy érzem, ütött az utolsó órám...