Bemutatkozás:
A legszorosabb értelemben véve, kezdő, amatőr versíró vagyok. 69 éves (!) és az első versemet a virus tavaszi karanténja alatt írtam. Még soha, sehol nem publikáltam és igazán csupán a kíváncsiság vezérel most is, egyáltalán említésre méltó bármelyik versem. Ha nem, az sem csüggeszt el. Írogatok magamnak, a családomnak, a barátaimnak csak úgy a saját örömömre.
Vagyok, mi voltam, vagyok, mi lettem,
nem tudom mi végről jött e szó bennem.
Régen beszéltem szépen, de
írni egy sort se írtam soha, bár szó szép
volt lelkemben, de papírra egy betűt sem
vetettem. ....
...Olvasom, mit nem olvastam,
a nagyokat és csodálom őket és irigykedek,
géniuszok, hegyek urai, az égi sasok, ti vagytok,
József Attila, Ady, Pilinszky, Radnóti és vagyok
én, a semmi, a nulla közepén az űr, de még is
az újszülöttnek ő az isten, az új, a jövő és
nem a múlt, hát futok magam elől és saját
vállamra teszem a kezem, barátom, cimborám,
a jó Isten legyen veled, csiszold a szellemed.
Köszönöm, ha elolvasta a soraimat!