Kémény

Részlet / Kész

Ebben a foltban sokkal több rossz téglát talált. Szergej a kőműves kalapáccsal sorba ütötte ki a hibás téglákat a falból. Teljesen belefeledkezett a munkába, igazából megszűnt számára a külvilág. Amikor végzett, kisöpörte a port a lyukból, majd lehajolt, hogy a törmeléket kipakolja a kéményből. Mikor felegyenesedett megdermedt. Most tudatosult benne, hogy már percek óta fázik. Az izzadság már teljesen rádermedt a testére, látszott a lehelete. Értetlenkedve körbenézett, a levegőben lévő pára kezdett ráderesedni a falra. A tartó téglasor szinte vörösen izzónak látszott. Mire Szergej megmoccanhatott volna, egy mély, fekete szem nézett rá. A férfi szívét soha nem tapasztalt félelem szorította össze. Rohanni akart, ki a kéményből, azonban teste nem engedelmeskedett neki. Próbálta kiszabadítani magát, de a szemek fogva tartották. Érezte, ahogy egy jéghideg, idegen akarat elsöpri a maradék ellenállását és behatol az elméjébe. Elfogta a pánik, de egy pillanattal később már tökéletes nyugalom árasztotta el. Csak állt ott bambán, ahogy az idegen akarat átkutatta az emlékeit, a gondolatait.