Mit veszünk észre magunk körül? Mire nyílik ablakunk? Tudunk-e élni az élet váratlan ajándékaival? Hányszor járjuk újra saját körünket? Nem biztos, hogy a válasz kiolvasható a sorokból. Elég, ha egy pillanatra megállunk és odabenn keresgélünk.
Egy éve született, egy kilenc történetes novellafüzér negyedik darabjaként.
szerző
Áramlás
Részlet / Kész
A hullámok hatalmasat csattantak a feje fölött, ami a fülében vákuumot gerjesztett, semmibe vesző csönd telepedett rá, amely összekapcsolódott az összezárt szemhéjai előtti kékbe sötétedés karcos hidegségével. A víztest összezáródott körülötte s tovább passzírozta lefelé, s e lassú leszállás mosolygásra késztette volna, ha a tüdejéből kiszökő levegő nem izzította volna sebesre légcsövét. A surranás buboréközöne megforgatta, az izmaiból kiáradó félelem paralizálta, s tehetetlenségében egyensúlyát vesztett légtornászként zuhant a semmibe. A nyomás halántékán rózsaszínes tarka rétté szelídült, a dobhártya feszülése elhalt, s a semmi hangja úgy töltötte fel, mint a habosan kanyargó fagylaltmassza az üreges ostyatölcsért. Végre kitöltötte a saját testét, nem maradtak hiányzó közök a bőr és lüktető húsa között. Teljes lett. Majd a kiszakadás sikoltása, valami felültette s röpült felfelé, az imbolygó víz alatti rugalmas víztömeg felfelé tolta, s végül a felszínre öklendezte. Levegőért kapott, hörgő nyöszörgéssé gyávult benne a hősnő. –Azt a mindenit, még ilyet! Honnan bukkantál elő? – sirályként csapott le rá a hang, karok ragadták meg s felkapták. Az ég egy kékes darabkája kifordult a tenger szürkés habjából, azután dermedő fénytelenségbe veszett minden.
Szerző további művei:
-
Regény novella
Juhász Zsuzsanna A sufnilakó -
Regény novella
Juhász Zsuzsanna Misztérium -
Regény novella
Juhász Zsuzsanna Ő -
Regény novella
Juhász Zsuzsanna Képzelet