A pillanat

Teljes mű / Kész

Tyúkanyó vitte az első útra csirkéit és vigan keresgéltek
bogarászni tanitotta őket - minden fűszálat megnéztek;
Hideg tél után a macskák hunyorogva élvezték a napot ,
nem sunyiztak a csirkékre - mindegyikük bőven kapott …

Közzel hatvanhoz már tanulgattam nem akarni ,

nem is vágytam már a háztól messzebbre kerülni ;
első vágás friss zöldet kaszáltam május elején
leültem egy kicsit megpihenni - túl a nehezén.

Leültem a fa alá és figyeltem a szorgos pici népet,
a virágokkal beboritott almafát járták a méhek ;
eltünődve hallgattam a csodálatos zümmögésüket,
kinek viszik munkájuk gyümöpcsét - édes mézüket .

Valamikor én is szorgalommal gyüjtöttem az álmokat,
magasra tett mércém után fizettem az árakat ;
boldogan gyűjtöttem - közben engemet is megloptak ,
betelyesületlen álmaimból egéssz gyüjtemény maradt ….

Ujra cask gondolkozok - és elijesztem a pillanatot ,
majd visszacsalogatni próbalom de az már elfutott ;
visszatekint rám és arra tanit hogy cask ajándék az élet-
őbenne, a pillanatban kell találni - sokezernyi szépet ....