Egy lány, aki más mint a többi.De ami más, az rosszabb? Ez a mese az elfogadásról,és a mindenkit megillető boldogságról szól.
Meséimben rendre felbukkan egy mögöttes mondanivaló, ami többé teszi egyszerű történetről: az élet szeretetére,egymás elfogadására, és önmagunk elfogadására nevel.
szerző
A Horkolós királylány
Részlet / Kész
Élt egyszer az Óperencián túl egy ezüsthajú király, Nád és Berek osztatlan tulajdonosa,minden,ami a rózsahegyen túl esett, az övé volt, még a madarak is, még a sóhajok is, a kút vize is, az eső is. Oda gyűlt minden évben az okosok apraja nagyja, hálaünnepre, a Nagy Holdfordulón, mert ott termett a legédesebb szőlő, ott folyt a legvörösebb bor, s hajnalig tartott a vigadalom.Volt az esüsthajú királynak egyetlenegy lánya, aki olyan szép volt és halovány, mint a hold ha fogyóba fordul, olyan megkapóan sejtelmes tekintettel,hogy a farkasok is meghátráltak előle, a vének is beleremegtek, az asszonyok is keresztet vetettek.Ez a lány olyan de olyan szép volt, hogy halk sóhaj szállt fel az emberek ajkairól, ha ő elsétált mellettük, a szó is lassabban fogyott, ha ő tett fel kérdéseket, s a nap is lágyabban sütött,ha bőréhez ért. A királylány szép volt, igen szép, s igen fiatal - így hát még kérő a közelébe nem jöhetett. Naphosszat őrizte dajkája, szelíd aggodalommal figyelve minden mozdulatát: ahogy virágokat szakított, ahogy a forrásból vizet ivott, ahogy szarvasokat simogatott, s ahogy aludni tért. Még kerek egy év következett a leány kiházasításáig, s igencsak örültek ennek az évnek, mert volt egy hiba a leányon: illemtelenül vette a levegőt, rossz nyelvek szerint egyenesen horkolt....
Szerző további művei:
-
Regény novella
Kobero Pinti és a lórugás -
Regény novella
Kobero A Faunnő könnyei -
Mese
Kobero Holdraforgó -
Mese
Kobero Elza, az aranyhal