Szív ész küzdelem

Teljes mű / Kész

Dobbanás. Dobbanás. Újabb dobbanás. Megállíthatatlan, apró kis hang, de mégis egy hatalmas zaj, mely lüktetve szalad végig a teljes testemen. Dobbanás, ismét, változatlanul ugyanarra az ütemre lüktet tovább a biomotor. A szívem szava szól, hallani akarom a sajátomat. Hogy tudjam, hogy még van, hogy nem múlt el egy olyan pillanat, amikor megállt lüktetni tovább. Aztán valahogy elterelődik a figyelem és valami sokkal erősebb hangot hallok. Logikus, érthető, nem bonyolult, egyszerű, letisztult gondolat. Mondja azt, amit tudok, amit hallani akarok, vagy talán, mégsem akarom hallani. Olyan, mintha teljesen mást küldene felém gondolatként, mintha az Ész és a Szív teljesen mást akarna. Ez egy parttalan, véget nem érő küzdelem. Mást akar a tudat és mást akar érezni a test. Hallgatni kellene valamelyikre és ésszel tudom, hogy fentről jön a parancs, de ugyanakkor szívvel akarom élni az életet. Mégis. Jön egy újabb pillanat. Jön egy újabb gondolat. És most már erősebb, sokkal erősebb a tudat, hogy... Hogy ésszel tartsam vissza a szívet, ne legyen több dobbanással jött sugallat. Aztán már fentről sem jön tovább érv. Marad a csönd.