Kutyabőr az égen

Részlet / Kész

Kutyabőr az égen

 

Csönd honol népemen, nincs lovas tájfun,

Uraltól Rómáig már a táj nem hun,

Zúgása szakadt ördögszekerekre,

Nagy folyam habja ugrik kis erekre.

 

Kárpátok kanyarja apró vízgyűjtő,

Ősöm sziklában alszik, kvízt gyűjt ő,

Kavics gördül, nagyság vedlik kegyetlen,

De választ álmodunk itt a hegyekben.

 

Fiam kézen fog, ez magasba emel,

Mint tanker vadászt kerozinnal tölt fel,

Erőm véremben, jövőbe átölel,

Mi távoli volt eddig, így jő közel.

 

Földön ha nincs hely, ránövünk az égre ,

Lépegetünk az Úrral kékről kékre

Eme égi lépcsőn lejjebb és lejjebb,

S címeres bőrön újra táncot lejt eb…