jókedvemben
szerző
Almát olt a besenyő
Teljes mű / Kész
Almát olt a besenyő !
Beoltotta - nézi - várja - be se indul be se nő ’…
Ekkor igy szól ez a délceg besenyő :
- Elegem van üsse kő !
Nem vagyok én kerti törpe
hogy itt várjak rá örökre ;
a vértesi dombok alján száznál többet oltottam
ijjal meg a jó fokossal igen gyorsan dolgoztam -
Egy se indult be közzüllűk elvárnád tán egy Benő ?
Mindegyiknek baja tamadt - egyiknek sem vesekő !
De ez az egy alma alany úgy kihoz a sodromból
össze tudnám apritani méltó igaz okomból.
Arra jár egy öregember,
inti hogy csak türelemmel ....
- Nem igy kell ezt Bese vitéz !
Oltvány- alany pászoljon ,
mikor a vesszőt illeszted - héja alatt tapadjon;
éles késed mártsad szeszbe
úgy végy csak oltványt kezedbe .
Erre besenyő nevetve
igy szóll vissza az öregre :
- Ugyan kinek van már oltani kedve
ilyen déli nagy melegbe
inkább magamat mártanám szeszbe
- vagy valami édesebbe -
Aszszon ott az alma alany - húzom bele oltványom
most megy Enikő patakra - rákacsintok nem bánom .
Erdő szélén vad galamb pár fészket rak
amig élnek egymáshoz ők hűségesek maradnak.
Enikőnek két szép szeme - visszanéz a besenyőre -
két lélek és egy gondolat- két lehelet egybe olvadt.
Hűűű de sikerült az oltás ...
zsenge alany ropogott -
mikor ez a Bese vitéz vesszőjével pászitott.
Rögtön fogant év se kellett - meg is termett
útánna még tizenegy gyereket neveltek;
de mielőtt egybe keltek,
Szerző további művei:
-
Vers
Thury Kulturális szomjuság -
Vers
Thury Hálaadás napján -
Vers
Thury Siettem -
Vers
Thury Ichtys a Túrnál