Mindenki álmodik éjszakánként.
Valaki emlékszik rá, valaki nem.
Mi van akkor, ha a saját álmainkban nem vagyunk egyedül?
Neyla, a Varázslónő évszázadok tapasztalatával jár-kel az emberek világában, láthatatlanul figyelve őket — de Jake szenvedése különös módon beszippantja.
Álmai, fájdalma, emlékei mintha nem csak az övéi volnának… mintha hívogatnák a varázslónőt.
Egy varázslat, amely megmutatja a lelket, és feltárja a múlt legsötétebb zugait.
Ez a novellasorozat a traumák, a szeretet és az emlékezés súlyáról szól — ahol a gyógyulás ára talán túl magas - mindkettőjük számára.
szerző
Varázslónő
5/1: A Láthatatlanság leple
Részlet / Kész
Egy nyári délutánon kedvtelve hódoltam egyik szenvedélyemnek.
A láthatatlanság leplébe burkolózva figyeltem az embereket egy eldugott padon ülve.
Felpillantva, a park, harsogó zöld fái között kanyargó fehér kavicsos úton megpillantottam egy négyéves forma kisfiút és édesanyját. Kézen fogva, vidáman beszélgetve sétálgattak az árnyékot adó fák alatt.
Még messze jártak tőlem, de tisztán láttam, hogy a fiúcska testét hófehér, ragyogó fény ölelte körbe, akár egy pufók felhő. A gyermeki lélek tisztasága sugárzott róla.
Szerettem ezeket a pillanatokat.
Ezért is kedveltem ezt a világot.
Ahogy közelebb értek, a kisfiú enyhén összerezzent, majd felém fordította arcocskáját és békés mosolyra húzta száját. Szája szegletében nevető gödröcskék jelentek meg. Kék szeme ragyogott, ahogy az enyémbe fúrta tekintetét.
Vidáman visszamosolyogtam rá.
– Anya, anya! – rángatta meg anyukája színes ruháját. – Anya, nézd a nénit! – mutatott irányomba.
– Nincs ott senki George! – a fiatal nő összeráncolta homlokát és értetlenül nézett le fiára. Körülötte a zavarodottság zöld árnyalatai lobbantak fel.
– De igen! Ott van! Hát nem látod?! – elkezdte vonszolni anyját a pad felé, ahol eddig csendben szemléltem a parkban járó emb
Szerző további művei:
-
Regény novella
A. J. Vale Sóhaj -
Regény novella
A. J. Vale Mindentudó -
Regény novella
A. J. Vale 57 perc -
Regény novella
A. J. Vale Macskanyelv