Minden ide feltöltött versem a fogorvosom ihlette. A cím megváltást jelent. A verset 2025.06.13-án fejeztem be.

Tóth Ferenc
szerző

Redemptio

Teljes mű / Kész

Merre jár a szeretet, jóság, bolyhos kedvesség,

ahol héricsről jácintra pillangó repdes még…

vajon mi az értelme, hogy a Földön itt vagyunk,

talán: aki megérint, abban nyomokat hagyunk…

Nóvum, büszkén akarták, hogy téged ismerjelek,

hívtak s értek a méltatlanból drágakő-jelek…

engem a világ meg akart ölni, bár nem tudott,

ember az ember után csak gyötört és hazudott…

sajnos elhitették velem, hogy keveset érek,

már nem őrizték bástyám a robusztus vitézek…

egy napon rájöttem, mi a dermesztő igazság,

elmém elnyomta lelkem, és ez ördögi rabság…

sokat bámulsz a sötétbe, s a sötét visszanéz,

egyedül, önmagadba zárva nem simogat kéz…

üresen tart, jócskán feszít a züllesztő magány,

így a fejlődés kulcsa volt a legnagyobb talány…

ha pártol az Úr, nem leszek síromig kárhozott,

meglátva téged, hajóm iránya megváltozott…

töretlen süllyednek az orr előtt bús jéghegyek,

szemed bűvében úszva más hajnalra ébredek…

Az újjászületés kertjében döntésem várom,

bárhova indulnék is el, nincs segítő párom,

talán a fönti sík lakói fülelik szavam,

később, ha sikerül, általad megváltom magam…

Szükségem volna rád, amint ép fogra a testnek,

s ahogy éhező fiókák t&a

Elolvasom