Fülszöveg
Keletkezés

Vándorcirkusz. Sokan jártunk már benne. Láttuk ahogy a férfi lenyeli a kardot, az erőembert, aki több tonnát meg tart a kisujján. A médiumot, aki mindent tud és mindent lát. És el is mondja, ha megfizetjük. De mi rejlik a mesterkélt pompa és a fakó csillogás mögött. Emberek, kiknek sorsát még senki nem mesélt el. Egészen mostanáig...

Egy-másfél évvel ezelőtt. Fenn voltam az osztrák hegyekben, ahová a munkám kötött. Kicsit befordult, zárkózott időszakom kellős közepén született ez az érdekes történet. Első ránézésre talán groteszk, kissé borul elmére vall, de épp ezért különleges.

Koronczi Zsolt
szerző

Vándorcirkusz

A Törpe és a Szakállas nő

Teljes mű / Kész

Vándorcirkusz

A Törpe és a Szakállas nő

Az esti előadás már egy órával korábban véget ért. Az gyerekes hangos tapsvihara búcsúztatta a porondon táncoló, a magasban, kötélen táncoló, és ugrabugrálva nevettető férfiakat és nőket. A porondmester, az öreg Thomas Jackson magasba emelte bíbor színű cilinderét, és megköszönte a népes publikumnak, hogy ma este is megtisztelték őket figyelmükkel. Az év fontos időszaka volt ez a kis falu, Família életében.

Família faluja az Ország északkeleti szegletében volt megtalálható, a Nyugalomvölgyének szívében, a Békesség tavának partján. Színes falú, és zsindelyes tetejű házak jellemezték a parányi települést, mely háromszáz családnak nyújtott otthont.

Minden évben, a tavasz érkezésekor megjelent a faluba a neves utazócirkusz, a Jackson fivérek társulata. A piac, mely a hét minden napján várta az embereket, erre az időre „bezárta” kapuit, s a néptelen standok átadták helyüket az óriási, piros és sárga színekben pompázó cirkuszi sátornak, az utazó körhintának, a céllövöldének, vattacukor és léggömbárusoknak, és számos más látványosságnak. A gyerekek nevetésétől, és sikoltozásától visszhangzottak az utcák. Számukra épp oly ünnep volt ez, mint a karácsony