Át-út

Részlet / Kész

Át-út

 

Ragyogásban rogya-folt

Reményem is rogyva volt,

Lépést rotyog ökörnyom,

Törik már a száraz gyom.

 

Nap máglyája lombhoz űz,

Hol a testre rá nem tűz.

Kergetőzik fény kölyke,

Nincs még neki pörölye.

 

Fakopács csíp utána,

Csíknak lesz a futára.

Bármennyire fenyeget,

Nem nőtt ő még eleget.

 

Itten az úr félárnyék,

Ha én tudnék fölállnék.

Húz a hűvös hanga-hab,

Ne jöjj értem hamarabb…

 

Gomba leszek, bolond is

Vándoroknak mindig friss.

Kóstolgatni ha mernek,

Lesz a felnőtt kisgyerek.

 

Ez az erdő már otthon,

Élek normál hőfokon.

Ha a nyirok megszeret,

Gyúrok itten felleget.

 

Nem mozdul és mégis jár,

Beárnyékol fehér nyár,

Hulló lombja körbezár,

Csak pára légy, ez az ár.

 

Homlokomon ránc-róvás

Szememre is aprót ás.

Ez az írás nagyon más,

Látszik innen Nagy-Hagymás.