Vatikáni

Vatikáni alezredes az árfolyam ingadozáson gondolkodott. Minden napját kitöltötte az euro és a frank ingadozása. Ezek a fránya valuták, a világválság, az emberek közönye sokkolta.


Vatikáni alezredes már kiszolgálta idejét a rendőrségnél. Mióta nyugdíjba vonult, a kertészkedésen, földművelésen és a valláson kívül kevés dolog kötötte le a figyelmét. Maga sem tudta hogyan találtak egymásra. Mármint a vallás és ő. Hithű kommunistaként a vallás olyan messze állt tőle, mint Makó Jeruzsálemtől. Aztán mégis közeledtek egymáshoz. Sőt! Eggyé váltak. Makó Jeruzsálemmel. Hosszú harcokat vívott Vatikáni elvtárs Vatikáni alezredesen keresztül Vatikáni szentatyámmal, s talán ha egymás fölé nem is kerekedtek, de már békességben megfértek egymással.
Az Úr igéje mellett a pártkönyv. Megvolt a rendszerváltás, már nem kellett attól tartani, hogy bekasztnizzák nézeteiért. Lelkesen ápolta a kapcsolatokat a volt kollégákkal, gyűjtötte az információt az ellentől. A besúgórendszere megmaradt. Fő informátora a közel két méter magas, jó kiállású szicíliai maffiózó volt, akit mindenki csak Mösziő néven emlegetett. Az évek alatt sem sikerült Vatikáninak kiderítenie, vajon a szicíliai fickót miért illették francia névvel, s vajon mi volt az eredeti neve?

Tudta róla, hogy jártas valamilyen küzdősportban, vagy harcművészetben, sok helyen tartanak tőle, úgy tartják, ütése halálos. Erről Vatikáni azt gondolta, ez csak amolyan városi legenda. Vatikáni mindig megkapta, amit kért, s a Mösziő által kért összeg is mindig rendben volt a fehér, rendőrségi fejbélyegzős borítékban.
Vatikáni alezredes most kifejezetten gondban volt. Fizetnie kellett volna.... A lényeges, mástól be nem szerezhető adatok és bizonyítékok nagyon sokat nyomtak a latban. Az ő költségvetésében is jelentős helyet foglaltak el.
Hiába halogatta a találkozást, az árfolyam ingadozásra nem hivatkozhatott, tudta találkozniuk kell, mihamarabb, hiszen Mösziő türelme véges, ütése halálos.
A megbeszélt találkára sietve indult. Gondolatai a zsebében lapuló boríték körül jártak. Merészet gondolt. A boríték szinte égette a zsebét. Előbb ért a szokásos helyre. Leült a padra, s míg a szicíliait várta elszívott egy blázt. Évekkel korábban leszokott, de a bagó most segített hevesen dobogó szívét egyenletes ritmusra állítani. A releváns adatok izgatták… Egyre jobban.
A találkozó a régi rutin szerint zajlott. A két férfi köszöntötte egymást, majd borítékot cseréltek.

Mösziőnek feltűnt, hogy Vatikáni akkor nyomta el a cigarettáját, mikor ő a padhoz ért. Furcsa érzés kerítette hatalmába. Szokásától eltérően megállt, a távozó férfi után nézett, majd óvatosan kinyitotta az alezredestől kapott borítékot. A meglepetéstől a szája tátva maradt, ám csodálkozása nem tartott sokáig.

Mösziő nem volt rest, az alezredes után eredt. Mögé kerülve egy jól irányzott ütéssel leterítette a mit sem sejtő férfit. Vatikáni csendben esett össze, a hátán fekve nyúlt el az avaron. Mösziő csak egyet ütött, de az is halálos volt...