Teljesítőképességem felborult rendszerében hajózom…

Teljes mű / Kész

Teljesítőképességem felborult rendszerében hajózom.

Csak evezek és evezek szertelen feléd, kit jelzőbójákkal sodort a nyílt víz elém.

Tulajdonképpen az evezéstől sebes lesz a kezem, fáradt testem elenyésző végtagja bomlásnak ered.

Mindeközben utolsó lélegzeteimet kapkodva, szokatlan hűvösség csapódik arcomba.

Nem ismerem e hajótörött szép idegent, de tudom, hogy feleszmélésre késztető jelenléte életmentő a borús vizeken.

Tudatában lenni a választási lehetőségnek elég veszélyes dolog,

Mert bármikor dönthetek úgy, hogy kezed messzire dobom.

Harcban élni az önzőséggel megterhelő betegség,

De a váratlan viharok is megmutatják, hogy rejtőzik még a szerénység.