Ősz

Teljes mű / Kész

Ősz

A te karod ölelésére
vágyom
ezen
a holdfényes
hideg éjszakámon
de nem hív, nem szól,
nem vár senki
talán
hiába is szeretnélek
várni,szeretni ,
talán
hiába gondolok rád
hiába
didergek érted
százfokos lázban
csak a
hiányod jár át
mint szeptemberi
szél a rozsdásodó
fákat
melyekről
hullik
csak hullik a levél
s pereg
a földre
a vad nászi csaták
hiába dúlnak
az én képzeletemben
ha te nem vagy
ha csak ábránd
voltál
csalóka álom
aki nem is leszel enyém
akire hiába várok
százezer
átvirrasztott éjszakámon