Ingovány

Teljes mű / Kész

Ó a vadvíz:

zúg a kipárolgó élet

és a levegő...

a levegő körbejár,

dongó,

csúf mocsár;

koreografált, átszellemült...

 

Zeng a láp;

fekete obszidián lom

a rángó orchideákon.

 

És a hínár

kókadt álomba húz

s szerető,

szerető karjaiban ringat

a búgó,

szilaj,

felajzott mocsár;

 

Itt ver gyökeret

a szerteágazó,

árkon és bokron átkelő,

ingó szervezet;

a Végtelenség.